A pályázó városok felkészülésének segítése érdekében összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló kérdéseket, amelyekre az alábbiakban adunk választ.
KÉRDÉS: A pályázati felhívásban szereplő maximálisan 80 oldalnyi terjedelmet jelentő előírás, megkötés pontosan hogyan értendő? A 80 oldalba beletartozik-e a pályázat fedlapja is, borítója, tartalomjegyzék, vagy csak a tényleges „leíró” tartalom?
VÁLASZ: A felhívás világosan fogalmaz, a pályázat nem haladhatja meg a 80 oldalt A/4-es formátumban, továbbá a mellékletek is beletartoznak a korlátozott oldalszámba. Tehát: a 80 oldalba bele kell férnie a fedlapnak, a borítónak, a tartalomjegyzéknek is.
A mellékleteket a kezelhetőség miatt egybe kell kötni, hogy el ne vesszenek, és a bírálók lássák, hogy a pályázó beadta őket. A pályázati felhívás két kötelező mellékletet nevez meg, amelyek közül az egyik a jelentkezési lap, a másik a nyilatkozat. A 2. számú nyilatkozatot az 1. sz. jelentkezési lap után kell elhelyezni.
Az egyéb mellékelt anyagok (térképek, illusztrációk) értelemszerűen a folyó szövegbe helyezendők. Az életrajzokat érdemes a pályázat végén elhelyezni.
KÉRDÉS: Az 1. mellékletben lévő jelentkezési lap végén szükséges-e polgármesteri aláírás?
VÁLASZ: A pályázóknak csak azt kell kötelezően teljesíteniük, ami a felhívásban szerepel. A pályázat benyújtójának elegendő a 2. számú mellékletet aláírnia.
KÉRDÉS: A pályázati felhívásban meghatározott formai szempontoknak való megfelelésnek mennyire kötelező eleget tenni (pl. betűtípus, szóköz)?
VÁLASZ: Miután a felhívásban szerepelnek a formai előírások, ezért azt kötelező betartani. Ez A4-es formátumot, valamint 80, illetve 100 oldalas terjedelmet határoz meg.
Az irányító hatóság ezt az előírást annyival egészítette ki, hogy célszerűnek tartja, ha a megadott formátumon belül 12 pont méretű Times New Roman betűtípust alkalmaznak, egyszeres sorközzel és 2,5 centiméteres margókkal.
Az irányító hatóságnak kettős szándéka volt ezzel a pontosítással.
Egyrészt az, hogy a beadott pályázatok formai szempontból is összevethetők legyenek egymással (pl. ne legyenek túlzsúfoltak a lapok annak következtében, hogy a pályázó a szokásosnál kisebb méretű betűtípust vagy sorközt választ, egyúttal összemérhető legyen az is, hogy a pályázók hogyan tudnak gazdálkodni az engedélyezett terjedelemmel).
A másik szempont a kiválasztási eljárásra létrehozott szakértői testülettel szembeni figyelmesség. Előre nem lehetett tudni, hogy hány pályázatot adnak be, a testület tagjainak viszont minden pályázatot el kell olvasniuk. Az azonos, vagy közel azonos, egymástól nem nagyon eltérő formátum a testület tagjainak munkáját fogja megkönnyíteni.
Egy A4-es méretű, 12 pontos Times New Roman betűtípussal, szimpla sorközzel írt oldalon 50 sor fér el, soronként kb. 90 betűhellyel, azaz egy oldalnyi szöveg terjedelme kb. 4500 betűhely (a szóközöket is beleszámítva).
A pályázók – amennyiben a grafikai szerkesztőprogram a Times New Roman betűtípus választását nem teszi lehetővé – más betűtípust is használhatnak, de annak a mérete az olvashatóság miatt nem lehet kisebb 12 pontnál, és a sorköz sem lehet kisebb a szimplánál. A pályázók 12 pontnál nagyobb betűt választhatnak és a margó is lehet nagyobb a megadott 2,5 centiméternél, de az összterjedelem ekkor sem lehet több a megadott 80, illetve 100 oldalnál. Az ilyen jellegű eltérések a pályázatok befogadhatóságát nem érintik.
Ez a táblázatokra is vonatkozik. A táblázat színezése az arculatnak megfelelően változtatható.
KÉRDÉS: A pályázatban az adott pontokon belüli kérdéseket fel kell-e tüntetni, (például: Hogyan határozná meg a „sikert”?) vagy elegendő, ha a pályázati kiírásban szereplő sorrendet és pontokat betartva a válaszban térünk ki rá?
VÁLASZ: Célszerű a kérdéseket feltüntetni, mert ez megkönnyíti a szöveg használatát, és a bírálóknak nem kell keresgélnie, hogy mire vonatkozik a válasz.
KÉRDÉS: A pályázatot elegendő-e EGY nyelven, ANGOL nyelven benyújtani vagy magyar nyelvű változat benyújtása is szükséges?
VÁLASZ: A Pályázati felhívás az „Európa Kulturális Fővárosa” uniós kezdeményezésre a 2023. évre vonatkozóan Magyarországon az alábbiakat mondja ki:
„2. Egy város Európa Kulturális Fővárosa címre jelölésének és a Melina Mercouri díj odaítélésének kritériumai
a. Alkalmassági kritériumok
A pályázat benyújtásának formai kritériumai:
– A pályázatnak az Európai Unió hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven kell íródnia, melyek közül az egyik nyelvnek az angolnak kell lennie. Ha egynél több nyelvi változat készül, akkor valamennyi változatnak azonosnak kell lennie a tartalom és a bemutatás szempontjából is. A pályázatok angol nyelvű változata lesz a kiválasztási eljárás lefolytatására létesített testület munkájához használt változat.”
Magyarázat: a szabályozás készítésének idején figyelembe vették, hogy vannak olyan tagországok, amelyek hivatalos nyelve az angol, illetve hogy a kiválasztási eljárást lefolytató szakértői testület munkanyelve az angol (lásd: A 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címre vonatkozó magyarországi pályázat eljárási szabályzata [a továbbiakban: Szabályzat] 4. cikk. 7.).
Azokban az országokban, ahol a hivatalos nyelv az angol, elegendő csak angol nyelven benyújtani a pályázatot.
A Felhívás bevezetésének 6. bekezdése úgy fogalmaz, hogy „A felhívás célja, hogy a 2023. évre Magyarországról az „Európa Kulturális Fővárosa” címre pályázni kívánó városok pályázatokat adjanak be és az irányító hatóság a szakértői testület közreműködésével lefolytassa e városok egyikének a jelölését a címre, amely város elnyerheti a Melina Mercouri díjat.”
A Felhívás 10. bekezdése nevezi meg az irányító hatóságot: „Az irányító hatóság az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelynek hatáskörébe tartozik Magyarországon a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címre vonatkozó kiválasztási eljárás.”
Az irányító hatóság minisztérium, amelynek hivatalos ügyintézési nyelve a magyar. Tekintettel a Felhívás 6. bekezdésére, amely szerint az irányító hatóság a szakértői testület közreműködésével folytatja le a jelölési eljárást, a pályázatot mind az irányító hatóság hivatalos ügyintézési nyelvén (magyarul), mind pedig a Testület munkanyelvén (angolul) be kell nyújtani.
KÉRDÉS: Papíralapon a 20 db angol nyelvű változat mellé 1 db magyar nyelvű változatot kell beküldeni?
VÁLASZ: A Pályázati felhívás leírja, hogy „Minden pályázatról húsz papíralapú és egy elektronikus változatot kell benyújtani (angol nyelven, valamint adott esetben az EU egy másik hivatalos nyelvén)”, mivel „A pályázatok angol nyelvű változata lesz a kiválasztási eljárás lefolytatására létesített testület munkájához használt változat.”
Mivel a minisztériumban, mint irányító hatóságban az ügyintézés hivatalos nyelve a magyar, elegendő 1 magyar példány benyújtása. A független testület munkanyelve az angol, ezért ennek tagjai az angol példányokat fogják használni.
KÉRDÉS: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett pályázati felhívás 2.b. pontja kizárási kritériumként rögzíti a felhívás 2. mellékletében megjelölt nyilatkozat hiányosságait:
„b. Kizárási kritériumok
A jelölt városoknak a 2. mellékletben csatolt megfelelő űrlap kitöltésével nyilatkozatot kell aláírniuk, melyben tanúsítják, hogy nem érvényesek rájuk az Európai Unió általános költségvetésére nézve irányadó pénzügyi rendelet 106. cikkének (1) pontjában, valamint a 107., 108. és 109. cikkében említett körülmények.
A melléklet szövege azonban nem azonos a magyar és az angol nyelvű dokumentum esetében. A magyar szövegű nyilatkozat 1. pontját nem tartalmazza az angol nyelvű nyilatkozat.
A felhívás 2.a. pontja szerint a pályázat benyújtásának formai kritériuma:
„valamennyi változatnak azonosnak kell lennie a tartalom és a bemutatás szempontjából is.” Amennyiben magyar és angol nyelven is be kell nyújtani a pályázatot, úgy a felhívás mellékletében szereplő szövegek tartalma nem lesz azonos.
Jelen esetben megfelelő, ha az angol nyelvű pályázathoz a közzétett angol nyelvű nyilatkozat, a magyar nyelvű pályázati dokumentáció részeként pedig a magyar nyelvű nyilatkozati melléklet kerül benyújtásra?
VÁLASZ: Az angol és a magyar nyelvű nyilatkozatot annak megfelelően kell kitölteni, ahogyan az a pályázati felhívásban megjelent. Az angol nyelvű pályázathoz az angol nyilatkozatot, a magyar változathoz a magyar nyilatkozatot kell mellékelni.
Az a tény, hogy egy pályázatnak két nyelvi változata van, a tartalmi azonosságot nem befolyásolja. A lényeg az, hogy a pályázati célok, a felhasznált eszközök, a célok elérésének bemutatása azonos legyen.
KÉRDÉS: A Magyar Állam milyen módon és milyen költségvetési támogatás alapján tudja segíteni a pályázatokban foglalt szakmai tartalom és programok megvalósítását?
VÁLASZ: A pályázat készítésének időszakában a Kormány még nem döntött a pályázatokban megjelölt működési, illetve tőkekiadásokhoz való hozzájárulásról. A pályázó város reálisan mérlegelje, hogy a működési, illetve tőkekiadásokhoz milyen mértékű kormányzati támogatásra lesz szüksége, és a pályázatában ezeket az összegeket tüntesse fel.
A 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa címre vonatkozó kiválasztási eljárás irányító hatósága, a címet viselő város kijelölése után, a nyertes pályázat működési és tőkeköltségeihez való kormányzati hozzájárulásról szóló kormány-előterjesztés benyújtását fogja kezdeményezni.
KÉRDÉS: A szóbeli előadásra a pályázó város részéről 30 vagy 45 perces időkeret áll-e rendelkezésre? A Testület és a jelölt város közötti kérdések-válaszok szekcióra, 30 vagy 45 perces időkeret áll-e rendelkezésre?
VÁLASZ: A Szabályzat 5. cikkének 3. pontja a következőképpen szabályozza a pályázó városok jelöltségének bemutatását a meghallgatás keretében:
„A meghallgatáson sor kerül:
a. egy szóbeli előadásra mindegyik város részéről, melyben nagy vonalakban, 30 perces időkeretben bemutatják a jelöltségüket,
b. a Testület és a jelölt város közötti kérdésekkel és válaszokkal foglalkozó ülésszakra 45 perces időkeretben.”
Magyarázat: a meghallgatáson mindegyik város egyenként 30 percben mutathatja be pályázatát. Ezt követően a Testület minden város esetében egyenként 45 perces időkeretet biztosít a kérdésekre és válaszokra.
KÉRDÉS: A felkészülésben résztvevő személyek hivatalos elkötelezettségének megtételéhez fontos tudni a pályázó város szóbeli előadásának pontos napját.
VÁLASZ: A prezentáció megtartásának időpontjaként az emberi erőforrások minisztere 2018. február 13-14-ét rögzítette. Az ülés helyszínéről a minisztérium később tájékoztatja a pályázókat.
A testület összetételét az ülés előtt egy héttel hozza majd nyilvánosságra a minisztérium.
Az előválasztási ülésen kiválasztják azokat a pályázókat, amelyek 2018 második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes kihirdetése év végére várható.